23. hét
Az Apró egyre határozottabb tornagyakorlatokat végez odabent. Naponta többször nagy buffanásokkal vetődik belülről a hasamnak, annyira, hogy most már időnként kintről is érezni. Vasárnap végre apukája is megtapasztalhatta, milyen az, amikor Picike „földreng”.
Baba továbbra is szereti a zenét, arra mindig mozog. Ezenkívül nagy haspók lesz belőle, mert evés után is majdnem mindig tornászik egyet. Hasonlóan tesz lefekvés után is, de szerencsére olyankor hamar el szokott csendesedni, biztos tudja, hogy anyának is aludni kell.
Én közben tovább futom a szokásos köreimet a magyar egészségügy különböző részeiben. Diabetológia kéthetente, minden második alkalommal meg is böknek, nőgyógyász havonta, védőnő másfél havonta, plusz most még elküldtek szemészetre és fogorvoshoz is, hogy megtekintsék, minden rendben van-e. Még szerencse, hogy a férjem munkahelyén a szakmai mellett a közművelődési könyvtár is elég jelentős állománnyal rendelkezik, és hogy Grafilogikát bárhol lehet fejteni.
